Ki a szerencsés?

Hát persze hogy én!

 A legkevesebb dolog amit elvárhatok, az írásbeli központi, a szóbelik és a fejfájdító várakozás után  az új suliban lévő jó pasik. Ennyit igazán "megérdemlek".
 De ne nézzetek elkényeztetett fruskának, én csak a saját kreálmányú mondásomhoz ragaszkodom. Az eddig látottak alapján pedig, nem alaptalanul.:

Új suli, jó pasik

  Mint mondtam, új suli.. egyéb dolgokkal jár, az esetlegesen rossz, vagy épp egészen elmegy fajta tanárok mellett. Nem is beszélve az egy fokkal jobb kajáról amiről fél év után leiratkozol.

Ha végre rátérek a lényegre, -hogy miért is vagyok szerencsés- az a drága barátnőm jut az eszembe aki külföldön lakik már több éve. Az ő sulijában korántsem nyolc év után jön a következő iskola, hanem sokkal,de sokkal később. S az iskola rendszer sem épp a Magyarország féle  "csodálatos tanterv"..

Ezúton is szeretnék kitartást nyújtani neki a hosszú évekre. :D

Tehát, a minap jelentette ki milyen jó nekem, hogy új pasik között találhatom majd magam, s ő csak akkor élvezheti a társaságukat amikor engem vár suli után.

De hát mindenki megszenvedi a saját céljaihoz vezető utakat, s én már az út végén állok büszkeséggel telve, s (remélhetőleg) jóképű, izmos, intelligens srácok látványába merülve.