Azok a rajzok önmagukért beszélnek. Nem nézte meg hanyas lett a dolgozata, rögtön rajzolni kezdett. Gyorsan szenvedélyesen. Nem érdekelte ki figyeli ki nem. De én láttam, A-t kapott. S még is kidobta a papírt. Nem tette el a rajzot, pedig ez ő. Még is mást muta..
-Oh , neharagudj! Jól vagy?- Scott átfordult, miközben derekamnál fogva megtartott. A biciklim a földre esett. Futni van. Futni jár minden nap, hétvégén is. Mindig el megy a házunk előtt.
Nem szóltam semmit,gyengéden bólintottam, fejemet az aszfalt felé irányítottam.
-Úgy látom jól.-mosolygott s végig a szemembe nézett.- Mi a neved?
-Bess..- pillantottam rá gyorsan s vibráló szemét pillanthattam meg.
-Én Scott vagyok.- Scott Norris, a foci csapat egyik volt játékosa, aki gyönyörűen rajzol, de ezt senki sem tudja..
-Tudom.- Idiótának éreztem magam ahogy rávágtam a kijelentést hogy tudom ki ő..
Kicsit furcsálva nézett rám ,de még mindig mosolygott, fülhallgatója pedig fülében "csüngött".
-Együtt járunk irodalom órára- emlékeztettem s tekintetemet továbbra is a földre szegeztem.
-Oh, sajnálom. Mit hallgatsz?- Egy másodperc alatt döntenem kellett. Úgy döntöttem nem mondom meg. Felé nyújtottam a fülhallgatóm egyik felét, halkan kuncogott s betette övé helyére.
Röpke pillanat alatt kivette.:
-Klassz zene.- szememet fürkészte, de nem tudta sokáig, mert én képtelen voltam tartani a szemkontaktust.- Na nekem mennem kell, örülök hogy megismertelek.- Vette fel biciklimet a földről. S ment is volna tovább de belőlem kiszakadt a kérdés:
-És te mit hallgatsz?- magamra sem ismertem..
Visszafordult s fél lépésnyire megállt tőlem. Kivette a szürke fülhallgatót és átadta nekem és én olyannyira elmosolyodtam mint még közelében sose mertem.
Arcom pár centire volt mellkasától s kezem zavarosan járt egyik hajszálamról a másikra.
Gitár szólót hallottam meg, majd egy férfi hangot. Dallamos, egzotikus zene volt.
-Mighty Hands.- Mondta - Tetszik?
Bólogattam lesütött szemmel majd, kivettem fülemből a készüléket. Visszatette fülébe s elköszönt:
-Imádom.- mosolyogtam szerényen.
Szőke haja belelógott szemébe, izmai halványan formázták meg karját.
-Hát akkor szia!- és futott tovább.. Én pedig biciklimmel mentem tovább, keresztül az úton.
