Sziasztok olvasók!

Ma egy igen fárasztó nap eltelte után, úgy érzem itt az ideje írni. Néhány percre kikapcsolni és nyugodtan átválogatni a fejünkben a POZITÍV  gondolatokat.

Sok minden történt ma velem, mindenkinek vannak nehéz napjai.De elég.

Hú. Ideje lenyugodni. Egy kis hangulatos zene és semmi sulival kapcsolatos, vagy idegessé tévő érzés, gondolat...
Ilyenkor érzem azt hogy önmagam vagyok.
Hogy nem kell azt okost vagy épp a kevésbé okost játszani.
Csak én és a pillentyűzet.
Sokat várok ugyan el magamtól, de ilyenkor a fantáziám szárnyal és nincsenek szabályok, se határok. Csak lélegzem, hallgatom a kattanásokat és pihenek. Relaxálok.
Nem foglalkozok a szobába beszűrődő zajokra, sem a bennem zajló kérdésekre.
Csak arra figyelek hogy milyen szabad vagyok.
Eszembejutnak szép emlékek, és a jövőm ahogy felível a karrierem és boldog vagyok, pont mint most.
Nem számít hogy mi volt, vagy hogy mi lesz. Csak a jelen van. A jelen ami tökéletes. És életem egyik legszebb pillanata lehet.

Képek

Oly fáradtan dőlök le,

A kanapéba süppedve.

Perceket nem számolva,

Figyelem a fali képeket.

Belemerülve az időbe,

Órákon napokon át.

Csak csodálom a fali képeket,

Melyek ott lógnak tovább.

Remélem ti is érzitek ezt a harmóniát amit most én.
Fontosnak tartom az ilyen pillanatokat, amikor csak magamra figyelek és szabadjára engedem a képzeletem, amit eddig rövid pórázon tartottam.