A semmit tevés egy átok.
De most ezt sem bánom!
Őt-ki fontos- rég nem láttam,
De talán a sors akarta, hogy megtanuljam,
Ki kell érdemelnem azt amire vágyok??
Kijelentem hogy valakire vágyok?

Furcsa ez. Kimondanom is könnyű, nem is tudom mi volt eddig nehéz,abban hogy vágyok egy emberre. Vagy csak egy érzésre?

Kutatok tudtomban,
De csak erre emlékszem,
Ő észrevett,köszöntünk,
Most megint a régmúltban élek..
Csak elképzelem hogy mi történt,köztünk.
Történt? Vagy csak elképzelem amit látok??
Hogy az úgy nevezett kémia rózsaszínen vibrál a háttérben??
Úgy érzem fantáziám játszadozik velem!

Ma kedves olvasók, ma rájöttem valamire. Egy kedves fiú- akinek elvileg tetszem, úgy viselkedett,mint akinek nem számítok. Vagy csak már nem tetszem neki? Azért beszél folyton a legjobb barátnőmmel?
De miért vagyok én féltékeny? Hisz nem rég még az nem tetszett hogy bevallota mit érez!
Most meg úgy érzem nem én vagyok a legjobb...
Nem is akarok erről többet írni. (de ha valaki szeretne valamit megosztani várom az üzeneteket :) )
Így félév előtt, stresszesnek érzem magam. De lehet hogy más miatt is. QAmikor belegondoltam hogy jövőre már senki sem lesz az osztálytársam azok közül akit ismerek..
Félelmetes ez az érzés.. De túl lépek ezen! Mindig is jó az új! Ezért is jó az élet!
Próbáljunk ki új dolgokat, találjuk meg mit- vagy épp kit- szeretünk és sose adjuk fel!